Szivattyúk kiválasztása:
Honnan kellene szivattyúzni ?
Kútból, ciszternából vagy élővízből (tó, patak....stb.). Gyakorlatban a legsűrűbben kútból kell vízhez jutni, különböző célokra.
Milyen mély a kút ?
A kút jellegét tekintve megkülönböztetünk fúrt vagy ásott kutat.Fontos adat a szivattyú kiválasztásánál, hogy hol található vízadó réteg.
Hol helyezkedik el a nyugalmi, ill. üzemi vízszint ?
A nyugalmi vízszint az a szint, amelyen beáll a vízfelszín, ha nincs a kútból vízkivétel. Az üzemi vízszint az a szint, amelyen beáll a vízfelszín a kút folyamatos szivattyúzása mellett. Fontos tudni, hogy időegység alatt mennyi vizet képes adni a kút, ill. mekkora vízelvételnél van a kút homokolási határa.
Milyen átmérőjű a kút ?
A legelterjedtebbek az NÁ 100, NÁ 125 és NÁ 150 -azaz 4"-os, 5”-os és 6"-os- átmérőjű csőkutak, de léteznek ennél vékonyabb, ill. vastagabb átmérőjűek is. A PVC 40-es, 50-es átmérőjű fúrt kutakhoz csak önfelszívó szivattyúkat lehet használni. Ezeknek a kutaknak hátránya a gyakori fellevegősödés, ill. a korlátozott vízhozam. Amennyiben az üzemi vízszint a száraz beépítésű szivattyú szíváshatárán belül van, akkor normál szívású -7 m- szivattyúk, vagy önfelszívó szivattyúk -8, ill. 9 m szívás- jöhetnek számításba. Ha ennél mélyebben van az üzemi vízszint, akkor mélykútszivattyút kell alkalmazni, vagy a kút mellé olyan mély aknát kell készíteni, hogy az önfelszívó szivattyúk is fel tudják szívni a vizet. Ásott kútnál megoldás lehet az is, hogy a gyűrűkön belül egy tartószerkezetre helyezik az önfelszívó szivattyút olyan mélyre, hogy fel tudja szívni a vizet. Ez a megoldás a túlzott páratartalom miatt nem tökéletes ! Ilyen esetben, ill. aknás megoldásnál a légtelenítési problémák miatt önfelszívó szivattyúkat ajánlunk. Figyelembe kell venni azonban, hogy a gép az IP védettségének megfelelő környezetbe kerüljön !
Gázos a víz ?
Előfordul, hogy oldott gázok találhatók a vízben, amelyek a szivattyúkban kiválnak. A kivált gázbuborékok a hagyományos centrifugál szivattyúk üzemét megnehezítik, sőt lehetetlenné is tehetik. Gázos vízhez csak önfelszívó készülékek alkalmazhatók, mert képesek kidolgozni magukból a gázbuborékokat. Vagy mélykútszivattyúk, amelyek elmerülnek a vízben (nincsenek szívási problémák!).
Homokol a kút?
Ivóvíz rendszereknél a megengedett max. homoktartalom 2,5 g/m3. Kutakból általában ennél több homok kerül a szivattyúkba, ezért méretezték a gyártók a készülékek homoktűrő képességét jelentősen a megengedett érték fölé. A szivattyúk általában 40-50 g/m3 homokot képesek kopás nélkül szállítani. A Q & P termékszortimentben találhatók olyan mélykútszivattyúk, amelyek az átlagoshoz képest nagyobb homoktűrő képességgel rendelkeznek (120 g/m3). A megengedettnél nagyobb homoktartalom hosszú távon koptató hatású. Ezért kell a kút aljához képest kellő védőtávolságot tartani a lábszeleppel, vagy a búvárszivattyú szívónyílásával. A szivattyús rendszerekhez mosható betétes vízszűrőt célszerű használni. Ha túlzott mennyiségben fordul elő homok a vízben, akkor a vízszűrő elé homokleválasztót (hydrociklont) érdemes beépíteni.
Milyen célra használják a szivattyút ?
Ha locsolás az igény, akkor a kút paramétereitől függően szárazbeépítésű vagy mélykútszivattyút lehet alkalmazni. A szivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a geodetikus emelőmagasság és a csőellenállás összegén felül min. 2 bar (20 m emelőmagasság) nyomás maradjon kifolyási nyomásnak. Öntözőrendszereknél a rendszer nyomásigénye még több szokott lenni. Az öntözőrendszer nyomás és térfogatáram igényét a témával foglalkozó szakemberek határozzák meg, a rendszer jellegének függvényében. FONTOS, hogy mindig a kút paramétereinek megfelelően történjen az öntözőrendszer megtervezése. Gyenge vízadóképességű kutak esetén ciszternás rendszert kell kialakítani. A kútból egy kisebb vízszállítású szivattyú tölti a ciszternát, ahonnan egy kellő teljesítményű szivattyú megoldja az öntözőrendszer megtáplálását, vagy a házi vízellátást. A hagyományos kerti szórófejeknek általában 15 – 20 liter/perc vízmennyiség szükséges darabonként. A szivattyúkra ajánlott akkora keresztmetszetű nyomócsövet szerelni, mint amekkora az adott szivattyú nyomócsonkja. Ha ez nem megoldható, akkor egy mérettel vékonyabb átmérőjű cső még rátehető, de a csőellenállás ugrásszerűen meg fog nőni.Ha kisebb a csőátmérő, akkor több a veszteség.
Automata öntözőrendszer vagy házi vízellátás esetén a felszívási biztonság miatt önfelszívó szivattyúkat használunk. Ha az igénynek megfelelő paraméterekkel rendelkező szivattyút sikerült kiválasztani, akkor a nyomócsonkra fel kell szerelni egy nyomásérzékelő-vezérlést. Ez a berendezés vezérli a szivattyút vízelvételtől függően, sőt szárazonfutás elleni védelemmel is el van látva.
Mélykútszivattyú alkalmazásával is kiépíthető öntözőrendszer vagy házi vízellátás. A szivattyú vezérlése megoldható nyomásérzékelővezérléssel, vagy hagyományos hydrofor tartállyal és nyomáskapcsolóval. Miután a nyomócső felért a kútból, be kell építeni a rendszerbe egy nyomáskapcsolót, nyomásmérő órát, és egy hydrofor tartályt. A nyomáskapcsoló fogja vezérelni a szivattyú motorját vízelvételtől függően, a tartály pedig rugalmas víztartalékot biztosít. Ilyen esetben membrános belsejű hydrofor tartályt célszerű használni. A rendszer jellegétől függ a tartály méretének meghatározása. A búvárszivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a nyomáskapcsolónál maradó nyomásérték a nyomáskapcsoló kikapcsolási nyomását 15-20 %-kal túllépje. Nyomáskapcsolóink gyárilag beállított értékekkel rendelkeznek, de igény szerint tetszőlegesen átállíthatók. A szivattyúk vezérlése minden szempontból előnyösebb nyomás-érzékelő vezérléssel. Házi vízellátás kiépítése esetén a nyomásérzékelő-vezérlés után célszerű beépíteni egy kisebb méretű hydrofor tartályt. Ez azért ajánlott, mert a háztartási használatban előforduló kis mennyiségű vízelvételt, vagy a kis térfogatárammal történő használatot a membrános belsejű hydrofor tartály fedezi, kímélve a szivattyút a gyakori bekapcsolásoktól.
Műszaki megoldásait tekintve, a nyomásfokozás a házi vízállátáshoz hasonló rendszer (gépegységek, vezérlés). Annyi a különbség, hogy a szivattyúra nyomással érkezik a víz, ezt a nyomást kell igény szerint fokozni. A bejövő nyomás, és a szivattyú munkaponti nyomásának összege a végeredmény, a kimenő nyomás értéke. Nyomásfokozó méretezésekor is a munkapont meghatározása a lényeg. Nyomásfokozásra vízszintes tengelyű, többlépcsős, rendkívül zajszegény szivattyúkat alkalmazunk. A kúthoz érdemes elhelyezni egy gépészeti aknát, amelyben kényelmesen kiépíthető a gépészet, motorvédelem és vezérlés. Az akna lehet betonból készített vagy előregyártott műanyag akna. Méretezésénél meghatározó a feladat jellege és a telepítendő gépészet. Szennyezett vizek átemelésére, tartályok, zsompok, vízgyűjtők kiürítésére, csobogókhoz műanyagházas merülőszivattyúkat, ill. nagyobb teljesítményigény esetén fémházas szennyezett, vagy szennyvízszivattyúkat használunk.
Minőségi termékek a legjobb ár-érték arányban !!!
Keressen bizalommal !